Geirangerfjord
A Geirangerfjord meredek, U alakú völgyben futó fjord, ahol a hegyfalak szinte függőlegesen emelkednek ki a keskeny vízfelületből. A part menti teraszokon elszórt gazdaságok és az ideiglenes vízesések – köztük a De Syv Søstre – vertikális tengelyeket rajzolnak a tájban. A fjord ívei rövidek, a perspektíva zárt, ezért a látvány haladás közben folyamatosan átrendeződik. A kékeszöld víz és a sötét sziklafalak erős kontrasztot alkotnak, amelyet a nyári hónapokban a hegyoldalak zöldje lágyít. A Geirangerfjord szépsége a tömörségből és a szintkülönbségek sűrűségéből fakad.
Nærøyfjord
A Nærøyfjord Norvégia egyik legszűkebb fjordszakasza, ahol a hegyoldalak közti távolság helyenként alig néhány száz méter. A felszín sötétebb tónusú, a falak árnyékai hosszú ideig megmaradnak a vízen. A fjord tengelye szinte egyenes, a térérzet erősen csatornaszerű. A látvány minimalista: víz, kőzet és ég alkotja az alapképet, növényzet csak foltokban jelenik meg. A Nærøyfjord különlegessége a tér beszűkülése, ahol a horizont gyakorlatilag eltűnik.
Preikestolen
A Preikestolen egy szabályos, négyzetes peremű sziklaplató, amely több száz méterrel magasodik a Lysefjord fölé. A fennsík felszíne lapos és kiterjedt, éles peremmel lezárva. A kilátás közvetlenül a mélybe nyílik, akadálytalanul. A táj itt nem fokozatosan tárul fel: a látvány egyetlen ponton koncentrálódik, ahol a tér hirtelen megnyílik. A Preikestolen ereje a geometrikus forma és a mélység közvetlen találkozásából adódik.
Trolltunga
A Trolltunga keskeny, vízszintesen előreugró sziklanyúlvány, amely egy hegyfennsíkról nyúlik a völgy fölé. A környezet nyílt, magashegyi jellegű, a felszín kopár és szeles. A szikla formája aszimmetrikus, mégis kiegyensúlyozott, a peremek élesek. A látvány egyszerre fókuszált és panorámikus: a szikla maga erős középpont, mögötte széles tér nyílik meg. A Trolltunga különlegessége a formai kinyúlás és a levegőbe függesztett hatás.
Lofoten
A Lofoten szigetcsoportja meredek hegycsúcsokból és fjordszerű öblökből áll, ahol a hegyek közvetlenül a tengerből emelkednek ki. A partvonal mélyen tagolt, rövid távolságokon belül váltakoznak nyílt óceáni és zárt öbölképek. A halászfalvak vörös épületei erős színkontrasztot adnak a szürkés szikláknak és a sötét víznek. A táj ritmusa sűrű, a formák élesek és karakteresek. Lofoten szépsége a tengeri és hegyvidéki elemek közvetlen együttállásában rejlik.
Trollstigen
A Trollstigen meredek hegyoldalba vágott szerpentinút, amely szűk hajtűkanyarokkal kapaszkodik fel a fennsíkra. Az útvonal mentén vízesések, sziklafalak és mély szurdokok váltják egymást. A látvány itt mozgás közben bontakozik ki: az út ívei folyamatosan új nézőpontokat nyitnak. A felszín nyers, a beavatkozás minimális. Trollstigen különlegessége az, hogy az infrastruktúra a domborzat részeként jelenik meg.
Jotunheimen
A Jotunheimen Norvégia legmagasabb hegysége, ahol éles gerincek, gleccserek és széles völgyek váltják egymást. A hegyek tömege markáns, a felszín nagy része kopár. A tavak hosszúkásak, gyakran párhuzamos tengelyekbe rendeződnek. A látvány alpesi jellegű, de az északi fények miatt hideg tónusú. Jotunheimen ereje a kiterjedés és a csúcsmagasság együttes jelenlétéből fakad.
Atlanti-óceáni út
A Atlantic Ocean Road szigeteket összekötő útszakasz, amely hidak íveivel követi az óceáni felszín ritmusát. A környezet nyílt és szeles, a látványt a víz mozgása uralja. Az út hol a hullámok fölé emelkedik, hol szinte a vízszintre simul. A kompozíció grafikus: ívek, víz és ég alkotják az elemeket. Az Atlanti-óceáni út különlegessége a mozgás és a táj folyamatos kölcsönhatása.
Svalbard
A Svalbard sarkvidéki szigetcsoport, ahol a táj nagyrészt jég, kő és nyílt tér. A gleccserek közvetlenül a tengerbe futnak, a felszín nagyrészt növényzet nélküli. A látvány nyers és minimalista, a színek visszafogottak: fehér, szürke és kék uralja a képet. A térérzet extrém módon nyitott, az emberi jelenlét elenyésző. Svalbard különlegessége a szélsőséges földrajzi helyzetből fakadó tiszta formai világ.
Nordkapp
A Nordkapp magas sziklafal az északi óceán fölött, ahol a szárazföld hirtelen ér véget. A fennsík lapos, a perem éles, alatta nyílt tengeri horizont húzódik. A látvány egyszerű és erőteljes: föld, levegő és víz találkozása. A Nordkapp különlegessége az abszolút peremhelyzet, ahol a tér minden irányban megnyílik.
Hardangerfjord
A Hardangerfjord szélesebb és tagoltabb fjordrendszer, ahol a hegyoldalak lankásabbak, a part mentén gyümölcsösök jelennek meg. A felszín rétegzett, a látvány kevésbé zárt, mint a belső fjordoknál. A vízfelület szélesebb, a perspektíva hosszabb. Hardangerfjord sajátossága a fjordtáj és a művelt felszín együttes jelenléte.
Senja
A Senja Norvégia második legnagyobb szigete, ahol rövid távolságokon belül váltakoznak éles hegygerincek és nyugodt partvonalak. A nyugati oldalon meredek sziklafalak néznek az óceánra, míg a keleti part zártabb. A látvány sűrű és változatos, a formák karakteresek. Senja különlegessége a „Norvégia kicsiben” jelleg, ahol a táj fő elemei koncentráltan jelennek meg.